ozorai pipa

Továbbszörfölve londoni nagykövetünk gerjesztette aktivitási hullámon, igyekszem vmi olyasmiről beszámolni, amiről szinte lehetetlen: Ozoráról. Igen-igen, arról az Ozoráról, ami nem pusztán azért volt különleges idén, mert kivonult párszáz rendőr kutyát sétáltatni és kommandósdit játszani, hanem azért, mert most voltam életemben először és bátran állíthatom, hogy life changing tapasztalat volt.... és hát őszintén szólva, nem értem, mi a faszt csináltam az ezt megelőző évek augusztusaiban. Valószínűleg teljesen lényegtelen és szánalmasan ingerszegény dolgok foglalkoztattak, anélkül, hogy tudtában lettem volna, létezik Manófalva a Balatontól annyira nem is messze fekvő festői Dádpuszta dombjainak ölelésében.

Mivel teljeskörű élménybeszámóló az teljesen lehetetlen, ezért inkább pár érdekességet sorolnék fel. 

A helyszín:
Kezdem azzal, hogy fesztivált nem lehetne alkalmasabb és jobb helyre szervezni, mint egy állattenyésztő birkapásztor hatalmas alapterületű magánbirtokára. Igazán remek élmény kukoricások, szénaboglyák, istállók, parasztházak, legelők, kapák, kaszák, boronák és másegyebek között botladozni egyik helyszínről a másikra. A helyszínek díszitése minimál, mégis remekül ötvözi a paraszt idillt a pszichedelikus univerzum attribútumaival. Tekintve, hogy mindhárom színpad (igen, összesen 3, nem 12, nem 8, nem 34 és nem is 6) völgyben helyezkedik el, a csendháborítástól sem kell tartani, mivel a fesztivál határától már pár méterre is csak alig-alig lehet érezékelni némi lágy puffogást, azt is csak akkor, ha az ember nagyon koncentrál.
Igazi falusi idill, amely egy hétre megtelik mindenféle nemzetiségű, színes ruhákba öltözött, kifestett, vidám, vigyorgó, előzékeny és kedves emberekkel. 

A közeg:
Ahogy fentebb említém, sokszínű, sokféle, kedves, előzékeny és alapjában véve Woodstock feelinget idéző hippi törzsek összejövetele Ozora. Azonban a hippi egyáltalán nem találó kifejezés, mert nem kiöregedő, píszjeles időutazók ezek, hanem életkorban elég vegyes, ámde fiatalos, vidám kis manók halmaza. Többségük ráadásul bosszantóan fittül is néz ki. Nem tudom, hogy a rengeteg sport, vagy a kábítószerfüggőség teszi, hogy egy csepp zsír sincs rajtuk, de mindenesetre nyálat azt bőven csorgathat bárki. Sőt, egy idő után szinte már kötelezőnek érzi az ember :)
Hari megállapítása szerint kétféle ember van Ozorán: a bogarak és a manók. A manók jellemzően nappal portyáznak, köröznek, ugrabugrálnak, csiripelnek és molyolnak vidám, színes ruhákban, olykor csillámporokat szórnak szerteszét, üveggolyókat görgetnek, vagy gőzt hömbölnek. Ezzel szemben a bogarak éjszaka bújnak elő, amikor beköszönt  a szörnyen sötétséges pszichedelikus sátántechno, jellemzően világító fénycsövekkel hadonásznak, feketébe öltöznek és kibaszottul antiszociálisak. Őket utáljuk. 

A zene és a programok:
Ozorán mindent nappal érdemes csinálni. Tulajdonképpen konvencionális a tökéletes napirend, ugyanis az ember éjfélkor lefekszik, 8 órát alszik, 12 órát pörög, 6 órát pihenget. Nappal mindenféle vicces dolgot lehet csinálni,  "van játszóház gyerekeknek, kulturális előadásokat tartanak, élő koncerteket is adnak, mindenféle workshopok vannak, zsonglőrködni tanulhatsz, jógázhatsz, és még számos olyan pozitívumot fel tudnék sorolni, ami színessé és széppé teszi ezt a fesztivált" - á lá Matteus
Este sátáni erők tombolnak, azt csakis igazi kalandoroknak, vagy a mocskos bogaraknak ajánlom, de remélem, köztetek azért nincs ilyen.
Bár nem szeretném túl nagy hanggal alátámasztani azt a közkeletű sztereotípiát, hogy a drog szinte kötelező eszköz, azonban annyit megkockáztatok, hogy a goa zene hosszú távú, mondjuk úgy, rangjához illő értékeléséhez ....khm..... sokan ajánlják...
Igen, az érzékenyebb zenei idegzetűeknek ez kevésbé való. Aki viszont engedi, hogy a zene tegye a dolgát és módosítsa a tudatot úgy, hogy táncoló, ugrándozó, tomboló, vagy éppen hínár módjára vonagló és tekergő fesztivál lénnyé változzon, akkor ennél alkalmasabb kontextust találni nem lehet.

A rendőrök:
jajugyanmár
a "hatalmas razzia", ami a csütörtöki napon érte el tetőpontját, engem nem nagyon érintett. Ahogy láttam, mást se. Volt 300 igazoltatás, ebből 60 előállítás, ebből pedig 4 előzetesbe helyezés, vagyis 4 db ún dílert találtak. Négyet. Egy 25 ezer fős fesztiválon, ahol kifestett arcú szalonkretének sétálgatnak mindenhol space cake-es, meg egyebes rekesszel, szélforgós sapkában, papírtáblán hirdetve széles vigyorral a kínálatot. Ja, és a lefoglalt mennyiségek:  2,5 kiló marihuanát, 25 csomag meszkalint, 40 darab extasy tablettát, 50 gramm hasisgyantát, 5 gramm kokaint és további jelentős mennyiségű, még nem azonosított kábítószergyanús anyagot, valamint kábítószer adagolásához szükséges eszközöket találtak.... na ne már. Ennyit sikerült? Egy 300 fős, drogkutyás razzia során? Egy 25 ezres goa fesztiválon? Hát, ez kb a keddi moszkva téri fogás fele lehetne minden héten. Érdekelne, hogy a Szigeten mennyi drogot találtak volna a legkevésbé látogatott napon.
Egyszóval, ez a rendőri móka leginkább a hírekből jött le utólag.

Konklúzió
Aki egy picit is szeretné megérteni, milyen egy minden ízében tökéletes fesztivál, aki képes és szeret kiszakadni saját megszokott közegéből, aki kibír egy kis nomádkodást, hideg vizet és toi-toi vécét, aki tud és szeret önfeledten szórakozni és a hétköznapi kibaszottul unalmas stresszeken felülemelkedni, annak Ozora kötelező program.

Idén Anna, Máté, Sofy és Áron társaságát élvezhettük Hari bácsiék hordájával kombinálva. Jövőre szeretném, ha mások is jönnének, a saját jólfelfogott érdekükben...

na csá